Zavar az erőben?
Hiába indult napsütéssel a nap, utána felhők jöttek. Na, nem az égen.
Korán felébredtem, pedig aludhattam volna még.
Zárva volt a patika, amelyiket megcéloztam.
A boltban nem volt kis kiszerelésű mustár, csak nagy tégelyes, csakhogy az nekem öt évre elég lenne, mert a virsli-fogyasztásom nem közelíti meg a májpástétomét.
Aztán nem jött meg egy üzenet, amit vártam, nem jött létre az a találkozó, amire számítottam. Mit lehet ilyenkor tenni?
Vasaltam. Aztán Barbra Streisandot rajzoltam.
Podcastet és zenét hallgattam.
Aztán felkerekedtem.
Elmentem egy másik patikába és felkutattam egy boltot, ahol volt tubusos mustár, ami immáron csak két évre lesz elegendő.
Vettem BKV-bérletet is, mert ma lejár.
És vacsorára virslit fogok enni. Ja, kérem, vannak ilyen napok.
–
Az ördög nem alszik.
Legalábbis nem akárkivel.
Nem minden nap kér nagy döntéseket.
Van, amikor csak annyit,
hogy ne feszítsük tovább.
A következő írás az elengedésről szól.
