Rólam

Szilvia vagyok.

Írok.
Nem azért, mert mindig tudom, mit kell mondani, hanem mert voltak helyzetek az életemben, amikor a hallgatás már nagyobb teher volt, mint a kimondás.

Az írás számomra nem teljesítmény.
Nem cél.
Nem szerep.

Jelenlét.
Egy módja annak, hogy megálljak,
és őszintén ránézzek arra,
ami bennem történik –
akkor is, ha épp nincs rá kész válaszom.

Volt idő, amikor azt hittem, hogy elveszítettem ezt a hangot.
Hogy már nem fogok többé írni.
Aztán kiderült, hogy az írás nem valami, amit el lehet hagyni.

Ez én vagyok.
A kapcsolódás egyik formája.
Önmagamhoz – és néha másokhoz is.

Most ebből a helyből írok.
Nem tökéletesen.
Nem készen.
Hanem belülről.

Dr. Szántó Szilvia